Noha a kutya a leginteligensebb állatok egyike,nem szabad elfelejtenünk,hogy viselkedését elődeitől, a farkasoktól örökölt ősi ösztönök irányitják.A kutyák is szabályok szerint élnek. Rangsort alakitanak ki egymás között ,melynek élére a legrátermedtebb kerül.A falkavezér uralmát rendszerint a többiek elismerik,melyet jelzésekkel ki is mutatnak. Mivel a kutya ősi ösztönei meg ma is működnek, minket és családunket tekinti falkatársainak,igy igyekszik megtalálni helyét a ranglétra megfelelő fokán.Kedvencünket akkor nem árt tudatositani falkavezérszerepünket,amit barátságos és következetes nevelássel érthetünk meg.
A kutya harmadik jelzéstipusa a hang,melynek fő csoportjai a nyűszités,vonitás,az ugatás és morgás.Az ugatás csengése egyedenként vál- tozik,melyet üdvözlésre ,idegen érkeztének jelzésére ,játék közben,félelmében vagy amit területének védésekor használ.Türelmetlen ugatása éhségére vagy örömére utalhat. Esdeklően nyűszithet,ha el akar érni valamit de tiltakozást és segitségkérést is kifejez vele. A játék közben hallható rövid,tréfás morgás könnyen megkülönböztethető a hosszabb ,rekedtes fenyegetést kifejező hangtól,melyet orrráncolás és vicsorgás kisér.Ha elégedetlen vagy türelmetlen estleg fáj valamije,nyöszörög,mig kaffantásával amely valójában elfojtott ugatás,riadóztatni szeretne minket,hogy gyanús neszre vagy idegen közeledtére lett figyelmes.
Beszédes illatüzenetekA kutya számtalan jelzést használ szándékai kifejezésére,melynek egyike a szagnyomok szerinti kommunkáció.Az a kan kutya,amelyik egy egész kertet tudhat magáénak ,területének határait illatnyomokkal,azaz vizeletévek,székletével illetve tappancsa mirigyének váladékával bélyegzi meg. Territoriumát nagyon elszántan védelmezheti ,ami házőrző kutyák egyik alaptulajdonsága.Közterületen a város utcáin sétálva az üzenetek útjelzőként működnek,melyek a megszokott útvonalak fix pontjait jelképezik.Ennek köszönhető,hogy kutyánk mindig ugyanazt a fát vagy oszlopot jelöli meg.Az utána érkező kutyák szimatolásukkal elemzik a jeleket,igy fontos információt gyűjthetnek az előttük ott járt eb neméről,koráról és egészségi állapotáról.A szuka kutya főként akkor üzen,ha családalapitási szándékait akarja kihirdetni.
A kutyák különösebben nem rajonganak a macskák társaságáért,ami vonásaik különbségéből és társasági jelrendszerük eltéréséből adódik. Mig a kutya társas lény,addig a dorombolól magányosan dorombolnak. Amikor szimatoló barátunk megpillant egy macskát,nyomban utána ered, hiszen feltámadó vadászösztöne üldőzésre buzditja.A kutyák és a macskák közti viszony azonban enm mindig ilyen.Létezik kutya-macska barátság is, ha kedvenceink már kölyökkoruk óta együtt nevelkedtek nevelkedik,hiszen a játék során könnyen összebarátkozhatnak.A békés kapcsolat sok türe- lemmel és odafigyeléssel akkor iskialakitható,ha kutyánk mellé családtagként egy macskát fogadunk ,bár eleinteelkerülhetetlenek a csetepaték.


A kutya testbeszéddel is igyekszik megértetni magát, amelynek a fülek,a pofa,a száj,a törzs és a farok elengedhetetlen kellékei.Arckifejezéséből hangulatára is következtethetünk.A felfelé tartott fül és farok a magabiztosság és az éberség jelei,de izgatottságra is utalhat.Ha azonban a figyelőtartásban levő fül vicsoritással, szőrborzolással és szúrós tekintettel párosul,támadási szándékokat fejez ki,de létezik olyan eb is,amelyik minden figyelmeztető jel nélköl támad. A lelapitott fül és a has alá húzott farok félelemre vagy ijedtségre is utalhat.Ha szorult helyzetbe kerül,viselkedése megváltozik: a hátára fekszik,és védtelen hasát mutatja. Játékos kedvét vakkantásokkal,farkcsoválással és ugrálással egyértelműen jelzi.Udvarlás soran sem maradthat el a testbeszéd,ilyenkor az udvarló ugrálással kelti fel szive hölgyének figyelmét ,és ha sikerrel járt,játékos pofozkodásba kezdenek.
Szimatoló kedvenceinknél a látás is fontos szerepet játszik,de hozzánk visonyitva kevesebb részletet képesek megkülönböztetni.Sötétben viszont sokkal jobban látnak,mint az emberek.Ez a kéépesség a tapedum lucidum nevű rétegnek köszönhető,amely a macska szeméhez hasonlóan tükörként veri vissza a beeső fénysugarakat. Igy a fényérzékelő sejtek kétszer több fényhez jutnak,ami jobb látést eredményez.Széles tátóterüket szemeik elhelyezkedésének köszönhetik. Néhány fajta,köztök az agár,kiváló perifériás látással büszkélkedhet,mivel szemei kicsit oldalsó állásúak.A boxer előre tekintő szemei azonban csökkentik a látóterületet,viszont nagyobb binokuláris látásukkal jobban feltudják becsülni a távolságot. Binokuláris látás,amikor két szem látótere éátfedi egymást.Ennek köszünhetően jobb lesz a térlátás,és a távolság is könnyebben felbecsülhető. Perifériás látás,az amelyiknél a két szem közös látóterén kivül eső tartomány,ami csak az egyik szemmel látható.