Noha a kutya a leginteligensebb állatok egyike,nem szabad elfelejtenünk,hogy viselkedését elődeitől, a farkasoktól örökölt ősi ösztönök irányitják.A kutyák is szabályok szerint élnek. Rangsort alakitanak ki egymás között ,melynek élére a legrátermedtebb kerül.A falkavezér uralmát rendszerint a többiek elismerik,melyet jelzésekkel ki is mutatnak. Mivel a kutya ősi ösztönei meg ma is működnek, minket és családunket tekinti falkatársainak,igy igyekszik megtalálni helyét a ranglétra megfelelő fokán.Kedvencünket akkor nem árt tudatositani falkavezérszerepünket,amit barátságos és következetes nevelássel érthetünk meg.
A kutya harmadik jelzéstipusa a hang,melynek fő csoportjai a nyűszités,vonitás,az ugatás és morgás.Az ugatás csengése egyedenként vál- tozik,melyet üdvözlésre ,idegen érkeztének jelzésére ,játék közben,félelmében vagy amit területének védésekor használ.Türelmetlen ugatása éhségére vagy örömére utalhat. Esdeklően nyűszithet,ha el akar érni valamit de tiltakozást és segitségkérést is kifejez vele. A játék közben hallható rövid,tréfás morgás könnyen megkülönböztethető a hosszabb ,rekedtes fenyegetést kifejező hangtól,melyet orrráncolás és vicsorgás kisér.Ha elégedetlen vagy türelmetlen estleg fáj valamije,nyöszörög,mig kaffantásával amely valójában elfojtott ugatás,riadóztatni szeretne minket,hogy gyanús neszre vagy idegen közeledtére lett figyelmes.
A kutya számtalan jelzést használ szándékai kifejezésére,melynek egyike a szagnyomok szerinti kommunkáció.Az a kan kutya,amelyik egy egész kertet tudhat magáénak ,területének határait illatnyomokkal,azaz vizeletévek,székletével illetve tappancsa mirigyének váladékával bélyegzi meg. Territoriumát nagyon elszántan védelmezheti ,ami házőrző kutyák egyik alaptulajdonsága.Közterületen a város utcáin sétálva az üzenetek útjelzőként működnek,melyek a megszokott útvonalak fix pontjait jelképezik.Ennek köszönhető,hogy kutyánk mindig ugyanazt a fát vagy oszlopot jelöli meg.Az utána érkező kutyák szimatolásukkal elemzik a jeleket,igy fontos információt gyűjthetnek az előttük ott járt eb neméről,koráról és egészségi állapotáról.A szuka kutya főként akkor üzen,ha családalapitási szándékait akarja kihirdetni.
A kutyák különösebben nem rajonganak a macskák társaságáért,ami vonásaik különbségéből és társasági jelrendszerük eltéréséből adódik. Mig a kutya társas lény,addig a dorombolól magányosan dorombolnak. Amikor szimatoló barátunk megpillant egy macskát,nyomban utána ered, hiszen feltámadó vadászösztöne üldőzésre buzditja.A kutyák és a macskák közti viszony azonban enm mindig ilyen.Létezik kutya-macska barátság is, ha kedvenceink már kölyökkoruk óta együtt nevelkedtek nevelkedik,hiszen a játék során könnyen összebarátkozhatnak.A békés kapcsolat sok türe- lemmel és odafigyeléssel akkor iskialakitható,ha kutyánk mellé családtagként egy macskát fogadunk ,bár eleinteelkerülhetetlenek a csetepaték.
A kutya testbeszéddel is igyekszik megértetni magát, amelynek a fülek,a pofa,a száj,a törzs és a farok elengedhetetlen kellékei.Arckifejezéséből hangulatára is következtethetünk.A felfelé tartott fül és farok a magabiztosság és az éberség jelei,de izgatottságra is utalhat.Ha azonban a figyelőtartásban levő fül vicsoritással, szőrborzolással és szúrós tekintettel párosul,támadási szándékokat fejez ki,de létezik olyan eb is,amelyik minden figyelmeztető jel nélköl támad. A lelapitott fül és a has alá húzott farok félelemre vagy ijedtségre is utalhat.Ha szorult helyzetbe kerül,viselkedése megváltozik: a hátára fekszik,és védtelen hasát mutatja. Játékos kedvét vakkantásokkal,farkcsoválással és ugrálással egyértelműen jelzi.Udvarlás soran sem maradthat el a testbeszéd,ilyenkor az udvarló ugrálással kelti fel szive hölgyének figyelmét ,és ha sikerrel járt,játékos pofozkodásba kezdenek.
Szimatoló kedvenceinknél a látás is fontos szerepet játszik,de hozzánk visonyitva kevesebb részletet képesek megkülönböztetni.Sötétben viszont sokkal jobban látnak,mint az emberek.Ez a kéépesség a tapedum lucidum nevű rétegnek köszönhető,amely a macska szeméhez hasonlóan tükörként veri vissza a beeső fénysugarakat. Igy a fényérzékelő sejtek kétszer több fényhez jutnak,ami jobb látést eredményez.Széles tátóterüket szemeik elhelyezkedésének köszönhetik. Néhány fajta,köztök az agár,kiváló perifériás látással büszkélkedhet,mivel szemei kicsit oldalsó állásúak.A boxer előre tekintő szemei azonban csökkentik a látóterületet,viszont nagyobb binokuláris látásukkal jobban feltudják becsülni a távolságot. Binokuláris látás,amikor két szem látótere éátfedi egymást.Ennek köszünhetően jobb lesz a térlátás,és a távolság is könnyebben felbecsülhető. Perifériás látás,az amelyiknél a két szem közös látóterén kivül eső tartomány,ami csak az egyik szemmel látható.